Az internetes aukciós portálok – ahol ugyanúgy megtalálhatók a magánszemélyek megunt holmijai, mint a vállalkozások által értékesíteni kívánt árucikkek – egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A távollévők között kötött szerződések eme speciális típusa ugyanakkor számos kockázatot is magában hordoz.
Az internet segítségével a fogyasztók otthonról, időbeli korlátok nélkül, a világ bármely pontjáról vásárolhatnak. De mi a teendő akkor, ha kiderül, hogy a külföldről rendelt nadrág túl kicsi, a szoknya színe nem tetszik, vagy egyszerűen még sincs rá szükség? Vajon meggondolhatja-e magát a fogyasztó? Visszaléphet-e az online vásárlástól akkor is, ha a termék egyébként hibátlan?
Gyakran megesik, hogy a külföldön vásárolt vagy egy más országbeli vállalkozás által üzemeltetett webshopból rendelt árucikkel kapcsolatban minőségi kifogás merül fel. A cikksorozat első része az EU-ban érvényesülő minimumszabályokat és a szavatossági jogokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket veszi sorra.
Az internet térhódításával eltűntek a földrajzi korlátok, így a fogyasztók ma már a világ bármely pontján letelepedett vállalkozástól vásárolhatnak. A kínai, amerikai web-áruházak gyakran a hazainál olcsóbb árakkal dolgoznak, így a spórolás lehetősége sokakat bír rendelésre. De vajon ilyen esetben is érvényesíthetők a szavatossági jogok? Nem túl nagy a kockázat?
Az üzletek polcai már roskadoznak a szezonvégi kiárusítás keretében, kedvezményesen kínált árucikkektől. A spórolás lehetősége sokakat csábít vásárlásra. A kihagyhatatlannak tűnő vétel miatt érzett örömöt viszont sokszor a bosszankodás árnyékolja be: ugyanis nem egyszer hangzik el, „akciós árut nem cserélünk, nem javítunk.” Vajon jogszerű a szavatossági, jótállási jog kizárására vonatkozó kereskedői tájékoztatás? Mire jogosult a fogyasztó, ha a kedvezményes áron vásárolt termék hibás?
